A szobámban ülök, bár egyszeri kép, Egy vidám jelenet (süt be a reggeli fény) Volna, de mára ez a mindennapommá vált. Poloska, bogár száll, az előbb ott mászkált… De elkaptam a lényt, lábait lassan én Magam fejtettem le, mert a bogár halva szép. Majd vonalzóval, mit megfogott kezem, Nem figyelve…