A holnaptól rettegsz,

Félsz, hogy mit terveztél, befellegzett,

Összeszeded minden erejed,

S észre veszed, hogy ennek vége lesz.

Nekem még sincs itt vége,

Borzalmak hatoltak e vidékre,

Körülnézek, látom őket

Mint gazdáját, egyetlen ökre.

Sír-rí a mező, sír-rí a táj,

De erről többet nem lehet mondani már,

Az ember széttekint hosszasan,

S észreveszi, hogy élete borzalmas!