Összeállítottam egy totót a tanítónőm, Hajni néni névnapi ajándékaként. Akinek tetszik, azt kérem küldje el nekem a válaszokat egy kommentben.

1. Ki írta a „Már néha gondolok a szerelemre” című verset?

a) Petőfi Sándor

b) Kosztolányi Dezső

c) Csokonai Vitéz Mihály

2. Sorolj fel kettő Pál keresztnevű márciusi ifjat!

…................................................................

…................................................................

3. Ki volt Szilágyi Mariann színésznő férje?

a) Irinyi József

b) Degré Alajos

c) Bulyovszky Gyula

4. Ki írta a Bad című dalt?

a) Stevie Wonder

b) Michael Jackson

c) Lionel Richie

5. Sorold fel a Jagelló-ház magyar uralkodóit!

…..............................................

…..............................................

…..............................................

6. Mi Vak Bottyán igazi neve?

a) Bottyán Béla

b) Bottyán István

c) Bottyán János

7. Ki az MTK csapatkapitánya?

a) Kanta József

b) Torghelle Sándor

c) Hegedűs Lajos

8. II. Vak Béla vajon vakon született?

a) Igen

b) Nem

9. Hány élete van a mendemonda szerint a macskának?

a) 5

b) 7

c) 9

10. Mi volt a kilencedik bolygó neve?

a) Föld

b) Uránusz

c) Plútó

11. Igaz-e hogy Vak Bottyán labanc is volt?

a) Igen

b) Nem

12. Hogy hívták Petőfi Sándor feleségét?

a) Teleki Blanka

b) Laborfalvi Róza

c) Szendrey Júlia

13. A Föld hány százaléka szárazföld?

a) 19%

b) 29%

c) 23%

+ 1 Hány lába van a bölömbikának?

a) 2

b) 4

c) 8

Hátizsákkal jöttem hozzád, te szép leány.

Megöntözlek mostan, hogy el ne hervadjál,

Illatos a kölnim, lespriccellek vele,

Egy szempillantás s virág leszel tőle.

Gyönyörű virágnak három virágszirma közül

Egyet leszakajtok, a sipkámra tűzöm,

És tovább barangolok.

Szabad-e locsolni?

Egy ligetben járok-kelek,

Élvezem a tájat,

Karomra bogárkák szállnak,

Gyönyörködöm a fákban.

Hosszú ideig elnézem őket,

Elhalkul a park,

Mintha minden állat,

Figyelne egy fára.

Aztán megint minden hangos,

Elfutnak mellettem a gyerekek,

Érzem kedvelik ezt a helyet,

Bár ki ne kedvelné, ki ne szeretné?

Miközben mélázgatok,

Hangos zajt hallok,

Egyszerre minden elhalkul,

S az összes kutyafül lelapul.

Mintha tudnák mi lesz,

S most a Liget összerezzen,

Az ágak közül kilép,

A gyilkos, a favágó, jaj nagy a veszély.

Nézem, hogy gyilkolja a fákat,

Könnyem ráhullik a ruhámra.

Miért kell ezt tenni? Miért?

Legszívesebben hazafutnék!

De csak állok, nézem a tönköt.

Ki rejtőzik a favágósisak mögött?

Ki tette ezt a szörnyű bűntettet?

Miért tette tönkre ezt a gyönyörű ligetet?

Ne vágjuk ki a fákat,

Mert nélkülük elpusztul a világ!

Emberek figyeljetek!

A világ fontos.

S még egyszer

Hadd élhessük át,

Azt a világot,

Melyben nincsenek bűnözők,

Nincsenek hajléktalanok,

Melyben mindenki házban él

És mindenkinek van sok pénze.

Melyben nincsenek gondok,

Mindenki szabad és mindent kimondhat,

S melyben kedvedre játszhatsz,

melyben boldogan érzed magad.

S ha a világnak vége lenne,

Mindenki erre emlékezne,

S a szép sírbolt világában

A halott az emberiségre büszke lenne!

CSINÁLJUK MEG EMBEREK!

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy vízilócsalád Vizóországban. Az apukát Pacának hívták, mert kissé kövér volt, az anyukát Bizsunak, mert szerette az ékszereket, a gyereküket (aki nem túl lényeges a történetünk szempontjából) pedig Habzsinak nevezték, mert mindig csúnyán evett. Ezek a vízilovak nem ünnepeltek semmilyen ünnepet.

Épp március nyolcadika volt amikor Paca elhatározta, hogy meglátogatja nagybátyját a Fővárosi Állat- és Növénykertben. No, igen ám, de Vizóország elég messze van Budapesttől (pont a Föld másik oldalán), így hát azt találta ki, hogy megkéri a vakondot fúrjon neki egy alagutat Budapestre, az állatkertbe. El is ment a vakondhoz. Megkérdezte tőle van-e gödre a budapesti állatkertbe, s ha nincs ásna-e neki egyet.

A vakondnak már volt egy gödre, így hát oda is vezette hozzá a vízilovat. A víziló beleugrott, egy kicsit még szűknek érezte, de azután csak eljutott Budapestre, az állatkertbe. Szerencséjére éppen a víziló-medencében kötött ki. Gyorsan megkereste a nagybátyját. Az emberek észre sem vették, hogy eggyel több víziló van a vízben, mert ők csak mulattak. Már jó egy órája beszélgettek mikor a nagybácsi megkérdezte: tudja-e milyen ünnep van ma.

Paca nem értette, hogy mi az az ünnep, de a nagybátyja elmesélte neki, hogy az ünnep az, amikor megajándékozunk valakit, mert szülinapja, névnapja van, vagy éppen anyák napján. Ma éppen Nőnap van, ez egyszer van egy évben, ilyenkor virágot adunk a feleségünknek. Én is megajándékoztam az én kis Lujzikámat. Paca innentől kezdve csak a nőnapra tudott gondolni, nem is figyelt másra így hát hamar el is búcsúzott. Beugrott a gödörbe és hazament Vizóországba. Mivel itt nem voltak virágboltok ő maga szedett virágot. Gyorsan hazasietett, megölelte a feleségét és átadta neki a virágcsokrot.

- A nagybátyám azt mondta, hogy vannak izé, ilyen ünnepek. És ma nőnap van, ezért hoztam neked virágot.

Bizsu nagyon megörült és azonnal lelegelte az egészet. Azóta Vizóországban is ünneplik a nőnapot.

Sárga Lala párosít,
A hangja meg álmosít.

Vidd ki drágám Lalácskát,
Hadd vigyem el a salátát!

Jönnek ám a kicsik, nagyok,
Közöttük a jó szép csajok.

Jön február huszonkilenc,
Most már Lalám nyugodt lehetsz.

Iskolába menned sem kell,
Az oktatásért így is teszel.

A saras paca
Kedvence a dezodor,
Harapós kutya
Ugat a peronon.

Sárga levél esik
Fehér fáról,
Ma a csapatunk
Mindenkit elpáhol.

Szép kis paca
Virít a papíron,
Jön a Blanka,
Lovagol egy tapíron.

Jönnek a kopizók
Az utca végén,
Hangya utazik a
Meglőtt madár vérén.

Felszállnak a
Tolvajok a metróra.
Hé, nézd ott
Egy zsebóra.

Jönnek a tanárok
Kockás ingben,
Mert a KLIK-től
Krétájuk sincsen.

Túl sok a paca
A versemben,
Mit szégyenemben
Elégettem.

Valentin nap alkalmából írtam ezt a verset a szerelmeseknek!

Kérdezték -e már tőled,

Hogy voltál -e már szerelmes?

Óh, rengetegszer,

De mindig csak ezt meséltem:

Minden nap mikor elmegy mellettem,

Érzem ő az én szerelmem.

Vajon milyen lehet az ölelése?

Csodálatos, jó, és finom?

Vagy esetleg csak emberséges?

Vannak dolgok mit tudnotok kell a szerelemre,

Ha valakit szeretsz, de Ő nem téged,

Ne csüggedj, a szerelem bárhol elérhet.

Van szerelem, van ölelés,

Ezt tanuld meg, ha szerelembe mégy!!!

Jól gondold meg kit szeretsz,

Mert vele fogod leélni az életedet!!!

Ha Fammel,

A farmer

Szkafanderben

Kilép az

Utcára,

Ma három

Birkát terel

A pusztára.

De ha a

Három

Birka

Közül az

Egyik is

Terhes,

Fammel

Megízlelheti

A pulykavermet.

Ha Fammel  

Elmegy

Budapestre,

Eluralkodik

A POKOL,

Mert az

Összes boltból

Mindent                                                           

Megkóstol.

Ha a

Felesége

Káposztát

Tesz az

Asztalra,

Azon nyomban

Letagadja.

Ha Fammel

Traktorral

Jár,

A fejére

Rátapad

A sár.

Összegezve

Fammel

Egy különös

Ember,

De sajnos

RÓLA

Eddig tartott

A versem.

Tegnap hazaértem az iskolából, és egyből a szobámba mentem. Meglepődve vettem észre, hogy a tollam egy lapon üzenetet ír nekem.

Odamentem az íróasztalhoz, felkaptam a tollat, de az csak húzott és húzott az asztal felé. Amint elengedtem folytatta az írást. Majd megint megfogtam, de akkor a toll megelégelte a dolgot és kirepült velem a nyitott ablakon.
  - Hű, de csodálatos! Ott egy ház, ott egy…
De akkor ledobott egy trambulinra és ment folytatni a munkáját.

A toll repülésének rejtélyét, máig sem fejtettük meg.